Az epicentrumra kattintva látható a rengés pontos kipattanási ideje és a magnitúdója. Az "automatic" jelzésű meghatározások hibásak lehetnek, ezeket fenntartással kell fogadni. A "manual" jelzésű eseményeket szeizmológus pontosította, ezek már sokkal megbízhatóbbak.
A nagypaneles szerkezetek eltérnek a monolit beton-, vasbetonfalas szerkezetektől, mert a paneleket előregyártják, hőkezeléssel érlelik és szállítják, majd szerelik, a kapcsolatokat helyszínen betonozzák. A kapcsolatok, vízszintes és függőleges illesztések, helyszínen öntött és tömörített, különböző módon vasalt beton elemek, melyek repedezettsége döntő módon befolyásolja a teherbírást.
Kéregmozgás a rengés előtt és alatt, a felszínen és a mélyben űrgeodéziai mérések alapján
Dr. Grenerczy Gyula (FÖMI-KGO és MTA-BME Geodinamikai Kutatócsoport)
A természet nukleáris energiával fűt. Földünk belsejében a hő kb. 80%-ban radioaktív anyagok bomlásából keletkezik, a többi 20 % a bolygó keletkezésének korából maradt ránk. Ez a hő a gömbhéjas felépítésű Föld középső, legnagyobb gömbhéjában, a köpenyben hatalmas anyagáramlatokat indít és tart fenn, amit termikus konvekciónak nevezünk. A Föld külső, merev kőzetburka a litoszféra. A termikus konvekciók, azaz a hőmérséklet hatására létrejövő anyagáramlatok a kőzetlemezekre osztott litoszférát folyamatos mozgásban tartják. Ezt nevezük lemeztektonikának, ennek tudható be a földrengések, vulkánok, medencék, hegységek keletkezése, s közvetve az emberi léthez kapcsolódóan még sok-sok minden.
Dr. Tóth László (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet)
2011. március 9-én egy 7.2-es magnitúdójú, meglehetősen erős földrengés pattant ki Japán keleti partvidékétől kb. 100 km-re a Japán-árok környékén, melyet ugyanazon a napon még három M>6 magnitúdójú „utórengés” követett. Akkor még senki sem sejtette, hogy március 11-én Japán modern kori történelmének legerősebb - egy M 9-es, amely egyik - legpusztítóbb földrengése keletkezik ugyanezen a területen, s ez előrengésekké „degradálja” a két nappal korábbi eseményeket.
201 éve történt a nagy móri földrengés, és ez év januárjában újra megmozdult a föld Oroszlány térségében
Kiszely Márta, szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet)
201 éve január 14-én pattant ki, az egyik legjelentősebb magyarországi rengés Mór térségében, melynek mérete a Richter skálán 5.4 volt. Ez az ijesztő esemény megmozgatta az emberek fantáziáját, és megváltoztatta az életüket.
Dr. Tóth László, Mónus Péter és Dr. Győri Erzsébet
Földünk egy aktív, élő bolygó, amelynek forró belsejében zajló nagymértékű anyagáramlások hozzák létre a földrengéseket és a vulkánkitöréseket is. A Földön kipattanó rengések több mint 90%-ának a fészke (hipocentruma) a lemezhatárokon található, bár a lemezhatárok nem vonalak, hanem gyakran több száz kilométer szélességű deformációs zónák.
Dr. Grenerczy Gyula (FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium)
Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van! Sőt mivel a földkéreg mozgása, deformációja okozza a földrengéseket, ennek a mozgásnak az űrgeodéziai feltérképezésével fontos információt kapunk arról is, hogy miért, hol és mekkora földrengések várhatók.
