Általános fogalmak

A földrengés magnitúdója (M)

A földrengés magnitúdó egy olyan relatív szám, mely a földrengés nagyságát jellemzi. A magnitúdó skálák logaritmikusak, egy egység növekedés kb. 30 szoros nagyság növekedést jelez. Többféle magnitúdó használatos attól függően, hogy a szeizmogramból milyen információt használunk a rengés nagyságának jellemzésére.

Bővebben: A földrengés magnitúdója (M)

A helyi geológiai és altalaj viszonyok módosító hatásának meghatározása

A szeizmikus veszélyeztetettségi számítások a gyorsulás értékeket és a válasz-spektrumot az un. alapkőzet felszínére határozzák meg.

Bővebben: A helyi geológiai és altalaj viszonyok módosító hatásának meghatározása

A helyi geológiai és altalaj viszonyok hatása a földrengés során bekövetkező károkra

Földrengések kipattanásakor egy adott helyen az okozott károkat, vagyis az intenzitást alapvetően három tényező határozza meg: a földrengés nagysága, távolsága és a vizsgált hely geológiája, talajviszonyai.

Bővebben: A helyi geológiai és altalaj viszonyok hatása a földrengés során bekövetkező károkra

A földrengésveszély meghatározása

Bár a földrengések előrejelzése megoldatlan probléma, lehetőség van a földrengésveszély valószínűségi alapú meghatározására. Ez annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű földrengés hatás (általában gyorsulás, vagy intenzitás) adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. Ilyen módon - bár a földrengést elhárítani nem lehet - a földrengésveszély mértékének ismeretében, előzetes felkészüléssel a földrengés által okozott károk és veszteségek jelentősen csökkenthetők.

Bővebben: A földrengésveszély meghatározása

Földrengések hatása a talajviszonyokra

A földrengések kipattanása során az épületekben okozott károk nagy részét a szeizmikus hullámok által keltett, a tartószerkezetekben ébredő nyíróerők okozzák. Emellett azonban komoly károk keletkezhetnek a talajviszonyok megváltozása miatt is.

Bővebben: Földrengések hatása a talajviszonyokra