Geofizika_all
Földrengések a Vértesben - Gánt
Földrengések a Vértesben - Gánt
Kiszely Márta, szeizmológus (MTA CSFK GGI)
2012. április 6-án helyi idő szerint 11:05-kor a Richter skálán M 2.7 erősségű földrengés pattant ki Gánton. A földmozgást a lakosság is érzékelte az epicentrum közelében. Károkról nem érkezett bejelentés. Április hónap végéig 140 kisebb utórengést regisztrált a községben működő gánti szeizmológiai állomás
A 2011-es 9.0 magnitúdójú Tōhoku földrengés
Kéregmozgás a rengés előtt és alatt, a felszínen és a mélyben űrgeodéziai mérések alapján
Dr. Grenerczy Gyula (FÖMI-KGO és MTA-BME Geodinamikai Kutatócsoport)
A természet nukleáris energiával fűt. Földünk belsejében a hő kb. 80%-ban radioaktív anyagok bomlásából keletkezik, a többi 20 % a bolygó keletkezésének korából maradt ránk. Ez a hő a gömbhéjas felépítésű Föld középső, legnagyobb gömbhéjában, a köpenyben hatalmas anyagáramlatokat indít és tart fenn, amit termikus konvekciónak nevezünk. A Föld külső, merev kőzetburka a litoszféra. A termikus konvekciók, azaz a hőmérséklet hatására létrejövő anyagáramlatok a kőzetlemezekre osztott litoszférát folyamatos mozgásban tartják. Ezt nevezük lemeztektonikának, ennek tudható be a földrengések, vulkánok, medencék, hegységek keletkezése, s közvetve az emberi léthez kapcsolódóan még sok-sok minden.
Földrengések a Vértesben
201 éve történt a nagy móri földrengés, és ez év januárjában újra megmozdult a föld Oroszlány térségében
Kiszely Márta, szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet)
201 éve január 14-én pattant ki, az egyik legjelentősebb magyarországi rengés Mór térségében, melynek mérete a Richter skálán 5.4 volt. Ez az ijesztő esemény megmozgatta az emberek fantáziáját, és megváltoztatta az életüket.
Japán, a földrengés és szökőár országa
Dr. Tóth László (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet)
2011. március 9-én egy 7.2-es magnitúdójú, meglehetősen erős földrengés pattant ki Japán keleti partvidékétől kb. 100 km-re a Japán-árok környékén, melyet ugyanazon a napon még három M>6 magnitúdójú „utórengés” követett. Akkor még senki sem sejtette, hogy március 11-én Japán modern kori történelmének legerősebb - egy M 9-es, amely egyik - legpusztítóbb földrengése keletkezik ugyanezen a területen, s ez előrengésekké „degradálja” a két nappal korábbi eseményeket.
Így mozog a földkéreg alattunk
az oroszlányi földrengés háttere
Dr. Grenerczy Gyula (FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium)
Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van! Sőt mivel a földkéreg mozgása, deformációja okozza a földrengéseket, ennek a mozgásnak az űrgeodéziai feltérképezésével fontos információt kapunk arról is, hogy miért, hol és mekkora földrengések várhatók.
A L'Aquila-i földrengés geofizikai háttere és hazai vonatkozásai
Dr. Horváth Ferenc (geofizikus, egyetemi tanár) és Dr. Tóth László (szeizmológus)
A napokban történt L’Aquila-i földrengés kapcsán többször felmerült a kérdés, hogy előfordulhat-e ilyen méretű földrengés Magyarországon, a földrengések előre jelezhetők-e és hogyan lehetséges a földrengések romboló hatását mérsékelni.
Bővebben: A L'Aquila-i földrengés geofizikai háttere és hazai vonatkozásai
